CCD

A tudományos minőségű CCD-képfeldolgozás alapvetően a hőhatások által korlátozott. A gyenge optikai jelek rögzítéséhez hosszú expozíciós időkre van szükség, ugyanakkor a hő által generált sötétáram is egyidejűleg felhalmozódik, ami a következőképpen nyilvánul meg:

1. Megnövekedett zajszint

2. Csökkent jel-zaj arány (SNR)

3. Korlátozott dinamikatartomány

4. Gyenge ismételhetőség a kalibrációban és a mérésekben

A CCD működési hőmérsékletének csökkentése és stabilizálása a leghatékonyabb módja ennek a korlátozásnak a mérséklésére.

A CCD hőmérsékletének aktív szabályozásával –30 °C és –100 °C között a TEC-hűtés mérhető és ismételhető teljesítménynövekedést eredményez:

1. A sötétáram a szobahőmérsékleten mérthez képest 100–1000-szeres mértékben csökken

2. Az SNR-jel-zaj arány kb. 10:1-ről több mint 1000:1-re nő

3. A dinamikus tartomány 12 bitesről 16 bitesre vagy annál nagyobbra bővül

4. Az expozíciós idő percek helyett órákra nő

5. Időbeli stabilitás a fokozatban, a lineáris jellemzőkben és a sötét mező tulajdonságaiban

1. Szilárdtest-konstrukció, nincsenek mozgó alkatrészek → hosszú távú megbízhatóság

2. Rezgésmentes működés → nincs képelfogás vagy mechanikai zavar

3. Ultra pontos hőmérsékletszabályozás (±0,01 °C tipikusan) → stabil fényelektromos válasz

4. Kompakt, kamerafejbe integrálható formátum → támogatja a miniaturizációt

5. Kiegyensúlyozott ár, energiafogyasztás és karbantartási költség a hűtőgépes alternatívákhoz képest

Az alábbi modellek tipikus többfokozatú TEC-modelleket képviselnek, amelyeket gyakran használnak CCD-alkalmazásokban. Csak tájékoztatási és összehasonlítási célból szolgálnak, nem teljes termékkatalógusként.